Vizit egy belga középiskolában

vib5A 17 éves Lili beszámolóját olvashatjátok ma, a belga középiskolákról. Lili a győri AFS programjával utazott Belgiumba megismerni a belga kultúrát, életmódot, iskolát. (A programról lentebb még olvashattok.)

Fazakas Lili vagyok, 17 éves és tavaly ősszel három hónapot töltöttem AFS cserediákként Belgiumban. Azért esett Belgium Flandria területére a választásom, mert egy kis országba szerettem volna menni és a holland (flamand) nyelv is vonzott, így kerültem hát Brugge-be.
A flamand AFS és a fogadó családom közös döntése alapján, a 10 perc bicikli útra eső SASK (Sint-Andreaslyceum Sint-Kruis) gimnázium 5.B osztályos, modern nyelv és közgazdaságtan (modern taal en economie) szakos tanulója

lettem. A döntés legfőbb oka az volt, hogy az iskolában már évek óta van minimum egy,de inkább több, többnyire AFS-es diák, illetve az iskola igazgatója is volt már fogadó-, és küldőszülő is. Szerencsére a lehető legjobb iskolára esett a választás.
vib2Legnagyobb különbség a magyar iskolámmal szemben egyértelműen az egyenruha volt.
Nem minden belga iskolában kötelező, de Nyugat-Flandriában még számos katolikus iskola van, ahol az egyenlőség egyfajta kimutatása végett kötelező az egyenruha. Nálunk szerencsére nem volt olyan kötött a szabály. Sötétkék nadrág/szoknya illetve pulóver, világoskék blúzzal/inggel vagy akár pólóval. Valamint a nadrág nem lehet farmer (ha nem túl feltűnően farmer anyagú akkor nem szólnak érte) és a márkajelzéseket mellőzni kell, bár általában csak a feliratokért szóltak. Az egyenruha tesin is jelen volt. Itt egyen, fehér póló az iskola emblémájával és a tanuló nevével és rövidnadrág hasonló elemekkel ellátva volt a dress-code.
Ami még nagy eltérés az a napirend és maga a rendszer.
A tanítás mindennap fél kilenckor kezdődik, ez azt jelenti 8:20-ig be kell érni az iskolába, ’25-re bent kell lenni az épületben, egyébként mehetsz a portára beíratni az „agenda”-ba (ellenőrző és naptár egyben) a késést, amit utána be kell mutatnod a tanárodnak. Az órák 50 percesek. Délelőtt (8:30-12:05) 4 tanóra van és a második után 15 perc szünet, amit kötelező az udvaron tölteni. Ha esik, ha fúj, és általában esik… Délután 12:05 és 13:35 között ebédszünet van. Ilyenkor vagy az iskolai kantinban ettem, de többnyire inkább az iskola melletti kifőzdében vagy Mekiben ebédeltem az osztálytársaimmal. Az ebédszünet után hétfőn és kedden még négy, csütörtökön és pénteken még három órám volt. Szerdán pedig csak délig volt suli, a délután minden szerdán szabad volt.
Mint említettem a rendszer is eltér a magyartól. Belgiumban az iskolarendszer mindenhol úgy müködik, mint nálunk a  hatosztályos gimnáziumok. Tehát elsőtől hatodikig általános, hetediktől tizenkettőig közepiskolások a diákok. Igazábol ez nem teljesen igaz, mert középiskolában újra elsősök lesznek, tehát nincs 7. osztály, hanem 2x 6.

vib4Egyébként az az iskola ahova én jártam, nem csak az egyenruha miatt, de itthoni viszonylatban már magániskolának számítana. Bár ehhez hozzátartozik, hogy a belga iskolák nagyrésze sokkal modernebb, mint a magyar iskolák, szerintem 90 százaléka. Például a gimnázium utolsó 3 évében az órák többségén mindenki a saját laptopján dolgozik, és a digitális naplóhoz hasonló, Smartschool nevű program segítségével kommunikál mindenki mindenkivel. Itt küldik el a tanárok a házit, itt üzen az igazgatóság a szülőknek, itt beszélnek a diákok és a tanárok is egymással, és nyilván az eredményeket is itt találják meg a diákok.

Ha már az értékelésnél tartunk… Ők nem kapnak érdemjegyeket, mint mi egytől ötig, hanem százalékos alapon átszámítják az adott dolgozat pontjait egy 10 vagy 20 pontos rendszerbe és az eredménytől függően ez a szám pirosan, narancssárgán, sárgán vagy zölden jelenik meg.(A piros a leggyengébb, a zöld a legjobb.) Pontokat hasonlóan szereznek, mint mi jegyeket, leszámítva, hogy szóbeli feleltetés csak nyelvekből van és az is eltér az itthoni feleltetéstől. Angolon például mikor a bíróságról és a bűnözésről tanultunk 4 fős csapatokban előadtunk egy bírósági tárgyalást. Az eskütételtől, a védőbeszéden át egészen az ítéletig kidolgoztunk mindent az a tanártól megkapott bűnténnyel kapcsolatban és előadtuk. Francián egy tornagyakorlatot kellett kommentálni miközben Youtube-ról mentek a gyakorlatok a háttérben. Németen egy-egy sportot kellett bemutassunk egyenként vib3és az osztálynak ki kellett találni azt. Hollandon (ez náluk a magyar) megadott könyvekből kellett egyet elolvasni és kiscsoportokban vagy önállóan prezentálni az osztálynak Pecha Kucha formájában (20db 20 másodperces dia). Ezekből adódóan sokkal interaktívabb és szerintem könnyebb, de ugyanakkor hatásosabb módon kérik számon a tudni valót.

De egy évben háromszor a mienkhez hasonló számonkérések is vannak. Minden decemberben és márciusban szóbeli, májusban pedig írásbeli vizsgák vannak minden tantárgyból. Az utolsó évben ez számít az érettséginek is.

Mivel a nap közepén van egy másfél órás szünet és délután 4-ig vagy 5-ig tart a tanítás, a délutáni foglalkozások főleg délben kezdődnek és az ebédszünet egészét kitöltik.

Ilyenkor van lehetőség nyelveket tanulni( spanyol,hindi,norvég,francia), sakk szakkörre, zene órákra vagy például bárki bemehet a tornaterembe sportolni, illetve a kisebbeknek minden nap foci edzést tartanak az iskola focipályáján.

Amire nagyobb hangsúlyt fektetnek azok inkább az éves ünnepségek,rendezvények. Például minden évben az 5. évfolyam Londonba, a hatodik Párizsba tesz kirándulást, és nyaranta Wales.be és Görögországba szerveznek iskolai utazást. Ilyen még a „bezenning”, amikor az osztályok két napig egy vezető segítségével jobban összeismerkednek, egy kicsit lelkizős csapatépítős formában. Vagy a SASK-cross futóverseny, ahol a város összes iskolaját vendégül látják, a sport nap, a Zuiddag, amikor az ötödikeseknek(11.) egy napot egy jótékony cél érdekében dolgozniuk kell,a Bal van Sask, ami igazából egy olyan buli, mint az amerikai gimikben a „prom”. Rengeteg ilyen és ezekhez hasonló programmal teszik érdekesebbé a tanévet, valamint a számomra legaranyosabb az az úgy nevezett „Keresztszülő program”. Ez alatt azt kell érteni, hogy minden elsős (itthon 7.) kap maga mellé egy ötödikes (11.) keresztszülőt, aki segíti az iskolai beilleszkedésbe és 3 havonta mind együtt reggeliznek.

vib1A fentebb említett doldok nem mindegyike igaz minden belga iskolára, hiszen csak egyet ismerek, de így is észlelhető a magyar iskolákhoz viszonyított eltérés. Szerintem sokkal inkább az életre nevel az ő oktatásuk, mint a mienk. Ez részben a programoknak részben a mienknél sokkal interaktivabb és kötetlenebb tananyag miatt.

Lili győri lány, itthon a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban tanul, az AFS nemzetközi csereprogrammal utazott el 3 hónapra Belgiumba cserediáknak. Az AFS egy nemzetközi önkéntes szervezet, ami egy világszintű interkulturális csereprogramot működtet több mint 80 országban évi 13 ezer résztvevő cserediákkal világszinten. Magyarországról évente kb. 100 magyar diák utazik ki 3, 6, 11 hónapra és ott őket önként fogadó családoknál laknak és helyi középiskolákba járnak, ismerkednek a kultúrával és nyelvet tanulnak. A Fazakas Lili az ún. ECTP (European Citizenship Trimester Program) programon vett részt, ami egy 3 hónapos program európai országok között. A diákok 3 hónapot töltenek el egy választott országban, majd a végén még elmennek egy közös táborra Belgiumban. Több infót itt lehet találni: www.afs.hu Meg van országos www.fb.com/afshun meg győri www.fb.com/afs.gyor facebook oldal is.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s